Ón

Sétáltam a buszmegálló felé. Persze nem a járdán, hanem mellette. Az ónos eső miatt nintendósan szólva kellett volna vagy 3 élet eljutni odáig. Az autósoknak se volt egyszerűbb. A tanulság az, hogy a problémákat magunknak csináljuk. A földút, a fű, a járda melletti rész ugyanis nem csúszik, csak a hatalmasan fejlett civilizáció által előállított aszfalton és betonon olyan nagy probléma egy kis ónos eső. Mindenki látott már ilyen időben faágat, bokrokat, gyönyörűek. De mi utáljuk ezt is, meg a havat is, mert nem lehet rendesen közlekedni. Sót neki! Ahogy MZs mondta egyszer: le kéne betonozni az egész bolygót!
Persze a déli országokban, Norvégiában, Svédországban nem probléma a hó, a kocsik havon közlekednek áprilisig. Érdekes módon kátyúk sem képződnek nagy számban tavaszra. Csak a zord északi Magyarországon kell minél hamarabb fekete latyakot csinálni mindenből, ami az aszfajtbetonyt eltakarja.
És persze a gáztól is mi függünk legjobban (csak hogy ma is legyen gáz :), nehogy már fával kelljen tüzelni, mert az hangulatos, természetes és a vágása még testmozgás révén egészséges is. Sok fiatal sorházi, új építésű összkomfortos hungarocell-dobozra vágyik, hogy meg se kelljen mozdulni. Este meg megy futni. Ha épp nem esik az ónos eső.