Pasi riasztó :)

Hát úgy látszik én taszítom a pasikat. Lemondják, nem keresnek, nem hívnak, nem kellek, nem vagyok érdekes...nem, nem, nem nem. Érdekes tapasztalat. Már csak röhögök rajta, ennyi pofára esést sztem senki nem produkál, mint én. Bár most először nem is bánom igazán! Nyugalom van! Így ezerszer jobb, mint az elmúlt idők szenvedése, nyűglődése, az átforgolódott éjszakák. Amikor harapod az öklöd, hogy ne kiabálj kínodban. Olyat sose többet, ha lehet kérni. És ami még érdekes. Lezárós időszak van. Sorban veszítem el a kapaszkodókat. De ténlyeg! Tegnap ment el az utolsó előtti. Már csak egy pszeudo kapaszkodó van, aki nem is biztos, hogy az lesz....Ő olyan furcsa nekem. Igen is meg nem is. Komplexusból igen, belőlem nem :)Majd meglátom, de ne legyen. Nem kell a komplexus! Ha nincs kapaszkodó az jó, mert akkor már talán egyedül is állok. Muszáj, kényszerpálya! Meg aki csak kapaszkodik másokba, az még nem áll igazán. De van, hogy csak úgy megy.
Nyugalom, ezt érzem most. Ezt a nyugalmat most nem cserélném be holmi pasas utáni ácsingózásra, aki majd megint jól átver, vagy kihasznál, vagy csak egyszerűen nem gondolja úgy mégse. Királyság van! Szabadság és függetlenség!És ragyogok egyre többször. Ezt tegnap is megkaptam egy imádott baráttól, akit most szintén elveszítek, mert elutazik messze :( Csak nézett és csillogott a szeme, és azt mondta hihetetlenül csábító vagyok! Hát nem édes? És megtörtént a csoda! FELKÉRTEK táncolni! Csak úgy a parkett széléről!!! Egy olyan ember akit sose láttam. Egy haladó srác. Bedöntött, tekert ott nekem. Vicces.
Azért ne örüljetek. Lesznek még nehéz napok, hetek. Az tuti. És köszönöm, hogy eddig is ott álltatok mellettem. Remélem majd fogtok is :)