Égézségügy... HAPCI!!!!!

Úgy történt, hogy megint töretlenül egészségügy, bár lehetne egészebb egész is, pláne ennyi pénzért, de mindegy. Persze most írok róla, amikor már kicsit törettebben, de még azért eléggé.

Amiért érdemes, izgalmas:
- 1991-es születésű anyukák...
- épp válófélben lévő anyuka, nem a férjtől van a gyerek, de hivatalosan mégis. (a jog nem ismeri el a házasságtörést? hmmm....)
- rendvédelmi jellegű munkát végző apuka megkérdezi, biztos kell-e a személyi... (no comment)
- napi tipp: 10-ből vajon hány anyuka tudja a házasságkötés pontos dátumát?
Egyszóval: sorsok, na ezeket imádom, amikor a száraz adatok mögül egy élet bújik elő. Valahogy ezt lestem a biztosítóban is. (ez bizonyítja, hogy nem vagyok odavaló...)
Na és nem beszélve arról, hogy csak felpattanok a 7-esre, és hopsz, itt is vagyok.

És amiért garantáltan nem érdemes:
- felelősség kontra pénz (ennyiért? na ne! és mégis!)
- kreativitás-szint: mínusz 273 fok
- megbecsülés-szint: mérhetetlen (-ül alacsony)

Az tartja egyben ezt az egész lósz_rt, hogy vannak nálam elhivatottabb emberek.
Ennyi.
Reformok, megbecsülés, fizetés ide vagy oda, mindig lesznek olyanok, akik a vállukon elcipelik akár a világ végéig is ezt az egészségtelen ügyet.
Hogy őket (engem is éppen, pedig nem tartozom közéjük) le lehet hülyézni?
Persze. Kit nem?
Igen, becsülöm őket nagyon, és egy kicsit irigykedem is. Ha csak egyszer az életben találnék olyan állást, ahol valóban szeretek dolgozni! Lehet, hogy ez most megint nem állás lesz. Otthoni cucc lesz a vége megint, előre látom. Pedig próbálkozom én (beilleszkedni, tartozni valahova, minden reggel elindulni, hogy legyen honnan hazaérni a Kihez), de ez nem én vagyok, úgy látszik. Sodródom ide-oda. Nem, valahogy nem megy.
Majd egyszer talán, ha lesz rá hely-idő-pénz, létrehozok egy munkahelyet, ahol a távmunkások dolgozhatnak. Kellemes környezet, főnököd ugyanúgy nincs, ahogy otthon se, mégis máshol vagy, emberek között. A falakon könyvespolcok, bevezetve az internet, kis teakonyha. Minden, mint egy rendes irodában, csak mindenki a maga dolgát csinálja. Ki filmszöveget ír, ki fordít, ki diplomamunkát ír, míg mások adatrögzítenek, golyóstollakat szerelnek össze, stb, stb.
Na, most hagyom abba.
Megyek vissza.
Dolgozni.
Egészségtelen ügy, én mondom.