BUÉK No.3

Amikor tavaly kívántam, nem is hittem valójában, hogy minden teljesül. Arra pedig végképp nem gondoltam, hogy többet is kapok, mint kértem. Tudjuk, az élet olyan, mint egy doboz bonbon.
Én azt kívánom most nektek, hogy a dobozban csupa friss, édes, töltött csokoládé legyen!
Oké, kedves reális énem, a keserű csoki is jó, de csak módjával.
Legyen olyan évetek, amely boldogságot hoz!

BUÉK!

Naptárrendszerünk kijelölte ezt az amúgy semmihez sem köthető napot, hogy átgondoljuk a legutóbbi 471 millió kilométeres kör eseményeit, és tervezgessük a következőt.
Én gondolkodtam is, terveztem is. Jó sűrűre sikerült ez az évem, kapcsolatok, lakóhelyek, barátok mentek, jöttek és maradtak, valami elindult, valami finisbe ért, volt baleset, halál, volt nyaralás, kirándulás, mozi, színház, koncert, barlang, kori, szánkó, fürdő, sírás és nevetés.
Mit szeretnék? Olyat, amit nem lehet: sok munkát, nyelvvizsgát, diplomát és több időt Rátok. De legalább kevesebb sírást, több nevetést.
Váljanak valóra a terveitek az Új Évben!

BUÉK

MIndenkinek nagyon boldog új évet kívánok! Legyetek boldogok, szeressétek egymást (és engem :PPP)! A vizsgázók vizsgázzanak jól, a munkakeresők találjanak király melót, az önmagukat keresők találják meg az utat!

Életkép

Hát itt meg kik laknak? Ez az Ő otthonuk, gyere, kukkantsunk be az ablakon: ott aki fel-alá járkál és magában dudorászgat, Ő Koperta, aki lengyelül próbálja éppen megtanítani a Kiskarácsony-Nagykarácsonyt a többieknek, az ablak mellett a széken Zé ül és egy reaktorta receptet böngész, az előbb tolta be az ionágyut a garázsba, amivel a díszeket fényesítette ki. Ha benézünk ezen a másik ablakon, egyenesen a nappaliba látunk be, ott Boi és Marci egy táncot tanulnak be. Azt kérded miért áll Marci fejjel lefelé a kezein? Hát csak jobban oda szeretne figyelni a lépésekre. Bár ha megkérdeznéd, miért áll fejjel lefelé, ő visszakérdezné, hogy Te miért állsz fejjel lefelé? „-Vigyáztaaam!!!-„ Jaj gyere álljunk arréb, hogy Dé elférjen tőlünk. Meghozta a Catan legújabb alkatrészeit, gyere segítsünk neki, egyedül nem bírja el. „Borsó! Gyere, kezdjük!”- „Jó, mindjárt.” „Mit csinálsz már ott a ház falának lapulva?” „Ölelem”

Kari

Kedveseim!
Nagyon boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! Z, Borsó, Koperta, Marceepan, Macskatalp köszönöm, hogy vagytok!

Kari

Ezúton szeretnék boldog karácsonyt kívánni a sorosan kötött izzósor, az atomszámánál több darabra törni képes üveggömbdísz, a két méter magasból is szőnyeget kiégetni tudó csillagszóró és a vércukorszint-ellenőrző szaloncukordrót feltalálójának, továbbá az enyves törzsű, apró, szúrós levelű növény lakásba hurcolása ötletgazdájának, az ázsiai és afrikai gyermekek vallási hovatartozását figyelmen kívül hagyó dalszerzőnek, az ünnepre bazírozó pénzügyi és kereskedelemi akciók szervezőinek, és végül, de nem utolsó sorban Borsónak, D-nek, Kopertának, Macskatalpnak, Marceepannak, és neked, aki egyik sem vagy ezek közül, de valamiért mégis ezt olvasod!

Z

A Macska Talpának

Így fél órával megkésve is sok boldog Nap körüli keringést kíván Zé!

Újratöltve - Kedves Télapó!

Ha esetleg azt hinnéd hálátlan, mihaszna vagyok, azért írtam egy másik listát is ám, hogy miket köszönök. Köszönöm a "tonképpeni" térképtanfolyamot, a komlóvirágteát, a Korongos Boit, a Tarlójáró Récst, Szitát, Zsuzskát, Hajnist, a luficsokrot, a vízipipát és Tomeket, Pí életét, Tündérgroundot, Száva-babust, Korai Örömöt, ÓPét, Csörgőszert, kástut, az Ördög-lápot, a szigligeti kápolnát, a Nandut, Jeszenyint, a máshol lévő "a" hangot, M.Nagy Szilvi odradekjét, a shimshamet, az éjszakai buszjáratot, az ágasvári buszjáratot, Marci sajttálait, a nagy őszi bringázásokat, az erdélyi alhavasi törpecserjést, a dödöllét, WS keresztöltéseit, az ezüstvirágot és a Csíki-hegyet, Miranda July-t...és a diót.

Kedves Télapó!

A minap leültem egy nagy kőre, összefontam az ujjaimat, és 10x körbecsavartam a hüvelykeket, előszőr előrefele, majd vissza. És arra jutottam, hogy tudod Télapó bácsi, én jó gyerek voltam idén. Jóvan, persze néha kiöltögettem a nyelvem erre-arra, igen, néha füllentettem is, nade Télapó! Egész évben a mocsarat jártam. Nehéz már a lábamra száradt sár, olyan könnyű lenne a lépés anélkül. Nem küldenél valamit, ami leszedné? Mi? Hogy énekeljem el előbb a Mennyből az angyalt? Hát vele küldöd? De akkor már egy jó nagy katapultot is hozzon ám, amivel messzire szállnak a galacsinok. És te figyi még egy kicsit, szólnál a tollas jószágnak, hogy ha van egy leselejtezett szárnya, hozza má azt is magával. A szárny az jó, rá is lehet állni és alá is. De ha mást nem is, lécci Télapó bácsi, legalább arról gondoskodj, hogy mindig legyen papírcetli a zsebemben…és dió

Névnapom volt :)

Köszönöm szépen a köszöntést, D-nek és mindenki másnak is. Macskatalppal egymást köszöntöttük, vicces. :)
Egyelőre nem nagyon tudok mit kezdeni a fejemre szakadt szabadsággal.
Jó lett volna ma beülni Zével egy (persze, naná, hogy elfelejtettem milyen) testek fizikájára, de nem mertem, mert csak páran járnak, ráadásul a szigorú fejű tanár bácsi szobájában van az előadás, beparáztam rendesen, mint aki életében nem járt még egy egyetem környékén sem.
Szerintetek mennyi az esély arra, hogy Zé albániai útja alatt éppen abban a panzióban nyaraljak a Balcsinál, amely az egyik csoporttársának a szüleié? Ugye, szerintem is semmi... Hülyeség. Ma láttam a srácot, és megint előttem az egész rémálom. Nesze nekem.
Különben is valami hormonális bajom lehet, mert tegnap majdnem elbőgtem magam egy fotoszintetizáló élőlény láttán. Nooooormális?

Macskatalp

Most jövök rá, hogy Macskatalpnak is ma van a neve napja! :) Tehát neki is boldog névnapot!

Koperta

Ezúton kívánok kedves Kopertának sok boldog névnapot!

párhuzamos világok

- Csak innék egy teát. Gyere, meghívlak!
...inkább életed hátralévő részére hívj meg...

- Nézd, milyen jó kis ütős motyók, régóta szeretnék már valamin csörömpölni.
...szívesen venném fel lépteid ritmusát...

- Hoztam szendvicseket, almát, narancsot, kirándulásra megteszik.
...ha lenne nálad dió, nálam is lenne mindig, egyiket mindig feltörhetnéd a másikkal...

- Nem szeretek magammal esernyőt cipelni, mindig elhagyom a buszon, vagy akárhol.
...esőben majd ne hívj csigát szedni...

- Az az átkozott munkahelyi hajtás meg az örökké követelőző fönököm is…
...meggyújtani szeretnéd a gyertyákat, vagy inkább elfújni?...

/ihlette: Te meg én és minden ismerősünk/

nekem a wiw

Nekem valamiért nem ilyen fontos a wiw. Talán kisebb bennem a kukkoló hajlam. Általában akkor megyek fel, ha valaki bejelöl, ilyenkor megnézem az illető lapját, ennyi. Soha nem kerestem rajta társat, mint sokan, nem használom reklám célra, mint (idegesítően) sokan. Nem filozofálgatok rajta, nem próbálok harmadrendű következtetéseket levonni egy adatlapból (igaz, tévésorozatokat sem nézek). Talán erre a dologra is igaz: jóból is megárt a sok.

Lola*

mivel most sürgősen állatokölógia vizsgára kéne tanulnom, ugyérzem elérkezett az idő, hogy írjak. épp Robbie Williams tökúj számát* hallgatom, elég faja (Anya mondta ma hogy tetszik neki, gondoltam mértisne tarthatnám a lépést:) mellettem pedig kóma üzemmódban a cica, akinek ma reggel műtötték a kukiját. amikor ébredezett az altatásból, menet közben mindig visszaaludt; amikor a cserépkályha mellett elakart menni, a hamutálca szélénél hirtelen elszundított, begyűrve alá a füleit és széthagyva pár mancsot.

igazából amit mesélni akartam, hogy kaptam ma egy szívrohamot ijedtemben. egy Kerti árvácska okozta, amit Nagymamám küldött a budafoki csernobil-birtokról, és az asztalomon úgygondolta: elérkezett a megfelelő idő és fejbelőtt pár magocskával. persze szemrehányóan inogott utána hogy miazhogynem hagytam gyökeretverni a kis csöppöket a szaruhártyámon. még sosem ijedtem meg virágtól.

tényleg jó ez a szám*, egy The Kinks-dal feldolgozása, majdnem olyan jó mint a Guns-tól a Patience jazz-variációban. emerkettő szokott ilyesféléket adni. jajdenemishúzomazidőt. megyek töltöklemég (:

IWIW

Az elkövetkező években jópár TÁTK-s szakdolgozat címében fog szerepelni, tán még doktorira is fussa belőle. Ha Harry Potterből írhatnak angol szakon, szociológián majd pont ebből nem fognak. Meglehetősen bőséges a jelenségek halmaza, amiket előidézett, főleg mióta a megvásárlása óta robbantottak rajta egyet.
Engem mostanában többx is elgondolkodtatott és néha kimondottan megrémít. Főleg amiatt, h nagyon gyakran oda lukadok ki, h a wiwen éppen h csak az nem látszik, h mikor húztuk le magunk után azt a bizonyos kallantyút. Látszik a nyomunk, ha ott jártunk, ha olvastunk levelet, ha töröltünk levelet (ami már eleve másoknak esetleg sértődésre adhat okot), ergo kiszámítható mennyi idő múlva írunk vissza (szintén morcossá tehet másokat a nem kellőképpen azonnali reakció). Persze semmit sem kötelező kitölteni, saját magunk szabjuk meg, milyen profilt építünk és mennyit engedünk magunkból láttatni, milyen wiwes névjegykártya készül rólunk: csontszínű, fekete Times betűtípussal, vagy esetleg merész mintájú, mélyennyomott, kalligrafizált összkép. Én személy szerint szeretem a rubrikákat olvasgatni, sokak nevettettek már meg vele. A képeknek meg néha kimondottan jó hangulata van, ott mindenki vidám, színes-szagos történetekre utal. Kukkolás volna? Ha igen, mindenki önként és dalolva engedi, tehát szerintem nem. És a „családi állapot”-ra vonatkozó rubrika? Na igen, ez teszi számomra kissé Story Magazinossá a dolgot. Hányszor láttam már akár pár hónap leforgása alatt is ezt a kissé nevetséges ciklikusságot: egyedülálló --> kapcsolatban --> egyedülálló. Egyedülálló bekapcsolva/egyedülálló kikapcsolva. Egyszerűen nem tudom elképzelni ezt a gondolatsort szakítás után: „…ó jaj, az alvóspólója még a szekrényben, a fogkeféjét ki kéne dobnom, nagyinak szólni, h karácsonyra már ne vegyen neki törölközőt…ja és átállítani a wiwet”. Vagy ezt: „na jó hát már nem vagyok egyedülálló végül is, mer van valakim, de hogy kitegyem h kapcsolatban, hát azt azért még ki kell érdemelni.” NA EZ GÁZ. Vajon vannak párok, akik kérdőre vonják a másikat, hogy ha az egyik kiírta, h kapcsolatban, akkor a másik meg mé nem? ÚÚÚ
Nemrég hallottam, h a fejvadászcégek ill a nagyobb multik az állásra jelentkezőknek megnézik az iwiwes adatlapját…én igyekeztem, de nekem pl a barátaim körében nem sikerült még korreláltatni az illető ember „jófejségét” az iwiwes közlékenységével.
Az, hogy sokan kilóra gyűjtik ismerőseiket, nem újdonság. Ellenben nagyon kíváncsi lennék rá, ki hogyan definiálná az „ismerős”-séget. Honnantól számít vki ismerősének vkinek? Azért ezt vhol mindenki érzi. Pár hete egy délután bemutatkoztam egy embernek, este már be voltam jelölve. Biztos ami biztos…
Lehet aztán filozofálgatni, h olyan ember aki amúgy sejthetően nem kedvel, ill általában nem is köszön felém az minek nyomja meg, akivel meg egykoron közeli kapcsolatban, barátságban voltam az meg mé nem.
Így a végén nem szeretnék túl patetikus lenni, de az élet bizonyos szakaszaiban teszek nagy fogadalmakat, jelen esetben pl h köszönetet mondok egy olyan személynek, akivel max a jószerencse hozhat újra össze. Sikerült.