Fönn vagy-e a zinternetten?

Annyira fura, hogy a mai világban egy csomó cég úgy gondolja, ők internet nélkül is meg tudnak élni. Aki próbált már például vízszerelési anyagokat keresni a környezetében, az tudja, miről beszélek. A legtöbb szolgáltatót és boltot csak a gagyi internetes cégjegyzékekben lehet megtalálni, már ha meg lehet (tudnék írni a sárgászöld alapon nagy, piros betűs villogó ízlésgyilkos ingyenlapokról is). Sokat csak előtte történő elhaladással lehet felfedezni.
A legfrissebb élményem az egyik magyar pincészet partnerlistáján szereplő cégekhez kötődik. Van, akinek a honlapja sima hibaüzenetet küld, van, akinek egy egyszerű lap, árak, katalógus és mindenféle infó nélkül.
De az is meglepett nemrég, hogy az egyetlen általam ismert, kultúra utalványt elfogadó külvárosi jegyiroda honlapján legalább egy éve üres a programok, koncertek rovat. Pedig nincs ott nagy pörgés, alig van 1-2 vevő, igazán lenne idő töltögetni a rovatokat (hogy a többi iroda mért nem fogadott el tőlem összesen 40.000 Ft-ot utalványban, az más tészta).
A háztartások elég nagy részét fiatalok, netre szocializált emberek vezetik, a koncertre járókról nem is beszélve. Lusta vagyok a külföldi helyzetnek utána nézni, de gyanítom, hogy nem mindenhol jár ennyire gyerekcipőben ez a dolog, így több mint egy évtizeddel az internet elterjedése után.

Na ne vakícsáááá

Hát szóval igen. Félreértés volt :) Jót röhögtem. Innentől megígérem, hogy nem fogom "úgy" hívni a fiatalembert. Amúgy meg nagyon vicces.....Nem ér kiröhögni a becsiccsentett hölgyeket :) Fincsi volt a pálinka, örülök, hogy alapot nyújthattam egy vidám estéhez.
Ja! Köszönjük a simit és a kutyakaját. Nyamm! Mind megettük. (Én nem :) )

Más. Ha van kedvetek nézztek meg a nlcafe fórumot. Apu felrakta két mondatban a leköpős sztorit. Kis hibával, mert azt írta rapid randi volt... Topic neve: leköpték. Hihetetlen mennyi reakció van, és milyenek. Úgy leugattak ismeretlenül, mint a sicc. Meg apámat is, mert nem tanította meg a lányát, h fűvel-fával nem randizik az ember. És különben is más apja ezt nem hagyja, mert leverné a sejthalmazt! Már én is reagáltam rájuk egyet. Most azt mondom bár rapid randi lett volna. Védettebb közeg és egyből lejön a kisugárzás. Bizti nem ikszeltem volna neki IGEN-t.

"Sajnálom"

Ez volt a válasz a legújabb könyvelői elbaszásra. Merthogy igen! Ismét elcseszte! Most csak 30.000 körüli az összeg, amit januárban nem vont le, mert ugye csak februárban szóltam neki, hogy mi a faszt csinál. Mert ugye nekem kell szólni! Mert én vagyok a végzett könyvelő. A főnökség meg elintézi ezzel: Sajlom! Hát a segged lyukát sajnáld. Az nem old meg semmit. Réges-rég picsán kellett volna rúgni azt a nőt. És nem teszik meg. Mert ugye a jó könyvelővel jól jár az ember. Csak épp itt nem a dolgozók járnak jól, hanem a főnök. Aki épp nyaral a Balcsin, miután hazajött a tengerpartról. Én meg egy nyamvadt hétvégére sem tudok elmenni nyaralni.

Na, ne szórakozz!

Pedig mi megpróbáltuk. 21-én, évfordulónk kapcsán arra gondoltunk, hogy elsétálunk a Városligetbe, és megiszunk útközben egy-két sört. Neaggyisten pezsgőt. Mire a Deákról odaértünk, jól kitikkadtunk. Körbejártuk a ligetet, de sem a Kertem nevű hely nem volt nyitva, sem a műjégre sejtett szórakozóhely, se a Vajdahunyad várnál nem találtunk sörözőt. Végül a Gundel mellett sikerült megpihennünk egy kerthelyiségben, ahol 650-ért ihattunk 4 deci (korsónak mondott) sört. Vajon itt is elkezdődik az, ami a fagyinál már régóta megy, hogy az arcátlan árat egyre kisebb adagokkal próbáljuk leplezni és tetézni? Mindezek után visszakullogtunk a régebben jól bevált Gödörhöz, de nem volt gusztusunk lemenni. A 14 méter széles lépcsőn annyian ültek, hogy csak oldalazva lehetett volna lemenni. Még a legfelső szintre is vittek fel asztalokat. Annyi hely nem volt, hogy le tudjunk ülni, nemhogy székre, de a földre se. Mindenhonnan bringák lógtak. Fura kontraszt volt az üres Városligethez képest, a tűzijátékon szoktam ennyi önkéntes nyomorgót látni. Nem volt mit tenni, hazajöttünk.
Másnap Modoc invitált minket a ZP-be. El is mentünk, legalábbis a közelébe. Bemenni már lehetetlen volt, legalább 150-en álltak sorba a bejáratnál, körben a kerítés mellett, és még egy sávot is elfoglalt a tömeg az útból. A közelben horgonyzó A38 sem nézett ki jobban, csoda, hogy nem süllyedt el a tömegtől. Mindenhol kocsik parkoltak összevissza, melyekre a rendőrök lelkesen aggatták a büntető cetliket. A Duna partja is tele volt, meg is találtak hamar az agresszívan lejmoló minipunkok. Innen is hazajöttünk.
Ez számomra érthetetlen, az előző nyarakon nem volt ennyi ember ezeken a helyeken. Mindenki az ingyenes (<305 Ft) koncerteket keresi a válság miatt, vagy mi? A vezetésnek fel kéne ezt az igényt (is) ismernie, valamit tenni kellene, hogy legyen elég szórakozóhely a városban. Nonszensz, hogy nem lehet beférni azokra a helyekre, amiket kinézünk az adott estére.
Ha tudtok jó helyeket, amiket még nem kaptak fel ennyire, netán még zene is van, hovatovább, 700 alatt van a sör, szóljatok! Addig meg maradnak a fizetős koncertek, több próbát nem teszünk az ingyenesekkel, bár ezt már a belvárosi fesztivál után is megfogadtuk.

Ágaska

Vissza akarok menni Ágasvárra! Igen akarok, nemcsak szeretnék. Érzitek a hisztérikus felhangokat :) További dögléseket végrehajtani, kifeküdni, csak LENNI! Utálatos munka, utálatos kórház, utálatos fújság. Nem szabad nyaralni menni, mert most nagyon szar itt lenni. Ha dolgozom folyamatosan, hát elmegy. De így...Meg kell állapítanom ismét, hogy túl, szét, továbbá agyon vagyok hajtva, és ennyi kevés a töltődéshez. Ahogy vasalódtak ki az idegeim felfelé menet. Pedig volt bennem a régi szorongásból megint, az idióta miatt. De feloldódott. A végigdumált kocsiút :) El sem merem mondani miről (is) beszéltünk, mert jól kikapunk a nagy csillagászoktól, fizikusoktól. Így is volt kikapás, mert duma volt és nem alvás.
Elvonási tüneteim vannak! Amúgy sem voltam fent már két éve, és olyan jó volt. Csak olyan rövid! Még, akarok, most! Sok régi ismerős, nosztalgia ezerrel. Amúgy sem bírom elviselni az idegen embereket AZÓTA. De a barátok bőven jöhetnek. Kaptam tőlük most is hideget, meleget, mindent. Egyszóval tükröt...... Megtudtam milyennek láttak régen (és mégis csíptek), milyennek látnak most (és mennyire jó, hogy itt vagyok megint), és ki az aki abszolút tök hülye, mert nem lát semmit csak önz és a seggét félti. A régi nóta, változás nuku.... És azt gondolja ez engem annyira érdekel, hogy még energiát is belefektetnék abba, hogy keresztbe tegyek neki. Pedig már leszarom. Nem érdekel ki kit és hogyan vág át, annyiféleképpen meg tudják alázni egymást az emberek, a "kedvesüket, akit szeretnek" , hogy már nem akarom látni. Vagyis most különösen érzékeny vagyok rá. Emellett pedig merőben új tapasztalatok is születtek régi ember(ek)ről. Meglepőek, érdekesek és szépek is naná! És persze szivatnak is, mert őrmester, pedig már rég nem, de még ez sem baj! A jó öreg csillagásztábor, Ágasvár, ottani népek! Ott nem bánt senki, ott szeretnek, ott jó lenni, ott, ott, ott. Ott szeretnék lenni!
És ezen a hiányérzeten még a perkátai szuper koncert sem segített :)

Ezer hála

Nagyon köszönöm a tegnapi James Bond és Bond lány akciót. Asszem ki fogom heverni :) Puszi a gyöngyszemeknek!

Zaklatás

Nagyon kellemetlen és szar dolog, amikor az embert zaklatja valaki. Sms-eket kaptam a magán telefonszámomra valakitől, aki tudja hogyan nézek ki, hol dolgozom, és ki a barátnőm, és mi az ő telefonszáma. Ez így már ijesztő is kicsit. 2 nappal ezelőttig megesküdtem volna, hogy nincs ellenségem. Bár Müller Péter azt írja, ha valaki alakul, halad az útján előre, azt abból is észre lehet venni, hogy lesznek ellenségei. Hogy szúrja mások szemét. Hiszen egy szürke egérke nem irritálhat senkit.... :) Mert bántani nem szoktam senkit. Nem szólok be, nem piszkálódom. Bárkiről mondok bármit, vállalom a véleményem előtte is. Passz.

Balcsi, Velcsi

Végrehajtottunk egy újabb mikro-nyaralást. Pénteken munka után lehúztunk Almádiba, a Yacht (hátul képzett h-val) kempingbe, majd átsétáltunk Koperta komplett (!) családjához a másfél kilométerre lévő hotelbe. Vacsiztunk egyet, majd a partra néző teraszon söröztünk és boroztunk (ez utóbbit kár volt, sikerült spórolásból vennem egy kellemetlen rosét, pedig 1000 felett volt, többet nem fordul elő ilyesmi). Hazafelé még meghallgattunk pár számot a meglepően színvonalas Soul Blasters együttestől. Másnap reggeli a hotelben, fürdés medencében, tóban és dzsazukkiban, ebéd szintén a hotelben. Miután mindenki hazaindult, még egy kis szauna, vízimasszázs, és vissza a kempingbe. Döglés a parton, és minden, ami ilyenkor kell. Este aztán be a városba, azon belül is a legdrágább étterembe (nem szándékosan, sajnos Borkert volt a neve), itt aztán gyümilevessel, sajttállal és salátával elfeledtettük az éhséget, jó roséval, zweigelttel és kékfrankossal az előző napi rossz bort. Hazatántorogtunk (kivéve Kopertát, ő sikeresebben önmegtartóztatta magát meg), és szinte egyből aludtunk. Vasárnap aztán elmentünk boltba, vettünk ehetőség határán lavírozó kolbászt, ipari mennyiségű kiflit (még holnap is azt esszük), és újra lementünk a parta. Erre a napra kirándulás volt betervezve, úgyhogy átmentünk Tihanyba. Megpróbáltunk tenni egy kisebb túrát, de miután a legmodernebb, frissen lealkudott és megvásárolt oroszlánvadász felszerelés ellenére is a hősokk jelei mutatkoztak rajtunk, feladtuk az első padnál. Szégyenszemre visszakullogtunk az apátsághoz, kicsit még nézelődtünk, majd a búcsúfagyi és egy kis levendula-eltulajdonítás után kocsiba ültünk. Szinte meg sem álltunk Gárdonyig, ahol végzetesnek mutatkozó fejfájásunk enyhítésére újabb fürdés következett, a sokkal melegebb, kellemesebb vízű Velencei-tóban. Utolsó programként büfévacsora kukoricával, majd hazatérés a frissen kialakult érdi zivatarcella érintésével.

Jó sűrű volt, dehát így kell ezt, ha már csak két éjszakára engednek eltávozni a társadalom számára nélkülözhetetlen fontossággal bíró feladataink.

Képek hamarost a képtárban!

Perfect days

A szombat. Vagyis péntek estétől kezdődött. Jégkorszak 3., beszarás a röhögéstől. Kocsmai iszogatás, kicsit szarabb hangulatban, de utána minden OK. Alvás egy barátnál... Megnéztünk egy idióta filmet, röhögés. Mike Oldfield, dumálás. Reggel kész az autóm, csodával határos módon olcsó lett. Haza, kutya, majd irány a Velencei tó. Pancsi, napozás, sajtos-tejfölös lángos, őszibarack, szundika, hurrá nyaralunk. Délután Leányfalu, egy kis elmélyülés lelki síkon. Elkészült a lánc, 14 szem! Csodálatos!!! Ez 14 hosszabb-rövidebb beszélgetést jelent, amiből 3 már megvolt :) A neheze még hátra van. Aztán Szentendre, séta, fagyi, vásár. Hazafelé a kocsiban teli tüdőből Zanzibár éneklés. És egész nap izgulhattunk egy barát szerelmi élete miatt. Ezúton elmondom, hogy a pasik nem egyszerűek, de a nők aztán.....Hát jajj! Szóval volt min körmöt rágni. Én estére már a hajamat téptem, hogy ez milyen csaj máááááá?! :) Majd kiderül, hajrá!
Vasárnap kutyasuli. Anti úgy gondolta, Donikám mehet a haladó csoportba!!! Hát Donika meg a haladós oktató nem úgy gondolta :) Kicsik vagyunk még oda....Visszakullogás a kezdő/középhaladóba :(((( Aztán egy kis rohangászás az egy éve nem nálam lévő autóm miatt, sikeres küldetés. Még 3 kereket is kaptam :) Családi lelkizés, majd baráti lelkizés. Újabb bizalmi szintek, de már nem feltétel nélküliek.... Szuper egy hétvége volt!!!!

Achmed

Aki már ismerte attól bocs! Beszarás :D:D:D

http://www.youtube.com/watch?v=kD-mk2PYhH4&feature=fvst